Balog Jánosnak hívnak és 1790-ben születtem, Kalapos királyunk urolkodásának évében.

Családom pár éve települt be Feketebalogra. Apám, borgazdaként dolgozott és tőle tanultam ki ezt a mesterséget. Apám 5 holdas telke halála után rám szállt. Mivel testvéreim járványban meghaltak, így a tehetős jobbágyok közé léptem. Néhány zsellér segítségével művelem szőlőimet.

1802-ben nősültem meg. Az első gyermekem születése után pár nappal életét vesztette, de azóta 3 egészséges gyermekem született.

1830. február 21.

1830-ban a kolera véglegesen elérte lekóhelyemet és több társam is életét vesztette, köztük testvérbáttyáim is. Földesurunk, valamint a vármegyei nemesség kordonnal zárta körbe a falunkat és többi más falut is, ahova elért a kór. Ezzel akadályoztak bennünket abban, hogy el tudjuk tartani családjainkat. Minap egy követ érkezett a falunkba és az ivókutunkba egy ismeretlen eredetű anyagot tett. Ezzel biztosan csak el akar pusztítani minket, hogy a nagy urakat megvédja a kór terjedésétől.

1832-ben az a hír járja, hogy Pozsonyban az urak hoznak majd egy határozatot, hogy az életünket jobbá tegyék és könnyítsék a terheinket. Imádkozzunk az Úrhoz, hogy teljesítse kérésünket.

4 évvel később

Az új rendelkezés szerint megválthatom magam az uramtól és saját házam és földem lesz, ami a magam hasznára fordíthatok. Szánom azon társaimat, akik nem rendelkeznek elég hozománnyal ahhoz, hogy megvásárolják földjeiket.

Másnap el is mentem az uramhoz nagy örömmel. Majd közölte vele, hogy az országgyűlésen visszautasították a rendeletet.

<!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:"Cambria Math"; panose-1:2 4 5 3 5 4 6 3 2 4; mso-font-charset:238; mso-generic-font-family:roman; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1610611985 1107304683 0 0 159 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-unhide:no; mso-style-qformat:yes; mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman","serif"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} .MsoChpDefault {mso-style-type:export-only; mso-default-props:yes; font-size:10.0pt; mso-ansi-font-size:10.0pt; mso-bidi-font-size:10.0pt;} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

A megyén nem jártam sikerrel ezért hát úgy döntöttem, hogy az Úr 1837. évének szeptemberében szerencsét próbálok és felmegyek a nagyvárosba, Pestre, ottan majd kitanulok valami mesterséget, vagy ha nincsen más mód, akkor beállok bérmunkásnak a bányába. Nem szívesen teszem ezt, de hát etetni kell a gyerekeket, még az is lehet, hogy a családom is velem tart.

3 hónappal később…

Pesten vagyok. Egyedül. Az asszony azt mondta idős ő már az ilyen hosszú útra,a fiam úgyis most nősült velük marad,segít a háztartásban. Meg kell mondjam elég rosszak a körülmények, a nagyurak állandóan hajtanak minket és még nem is fizetnek eleget. Ráadásul a főnök azt mondja, lehet el kell bocsájtani pár embert…hát valami gépekről beszélt amik majd meg fogják gyorsítani a termelést és akkor majd neki több lesz a pénze,imádkozom,hogy ne így történjen.

2 hónappal később…

Újév köszöntött be.(1838). Elküldtek a gyárból. Most napszámosként próbálom fenntartani magamat és valamicske pénzt küldeni segítségként a fiamnak és a feleségemnek. Nem kapok semmi hírt felőlük, mivel még ifjú koromban jártam az elemi iskolába kitanultam az írást és olvasást tudok hírt küldeni magamról,de ők nem adnak választ. Lehet hazalátogatok.

Ismeretlen idővel később…

Hazamentem. A feleségem elhunyt és a fiam nem tudott táviratot küldeni,de hálát adok,hogy ő tud valami pénzt a házhoz adni és nevelik az unokáimat. Hallottam hogy mostan vót valami országgyűlés és felszabadulhatunk végre a földesuraink alól persze csak ha akarunk,itt a faluban azt beszélik,hogy ez örökre szól,de hát majd meglátjuk mit hoz a jövő. Holnap visszatérek a városba hátha ott majd többet fogok megtudni.

Újra pesten…

Olvastam az újságba, a Pesti Hírlapba a Kossuth Lajosnak a programját és szerinte legyen közteherviselés és ő is azt mondja, hogy szabadok legyünk barátaim. Emberek ez az ember igazat szól, hallgatnunk kellene rá, sőt mindenkinek.

Újra találtam munkát az egyik textilgyárban hordárként dolgozom.

1843-44-es országgyűlés után…

Még mindig a gyárban dolgozom, a főnök úr elégedett velem, de több pénzt nem kapok. Hallottam az itt dolgozó asszonyoktól, hogy az országgyűlés elrendelte, hogy nem csak a nemeseket illeti meg a birtokjog, gyűjtögetek még egy kicsit, hazatérek a fiamhoz és vásárolunk közösen egy kis földet és újra otthon élhetek a családommal.

1847

Hazatérten megváltottuk magunkat és sikerült 2 holdnyi földet is vásárolnunk. S termesztünk szőlőt, remélem jó termés lesz és egy kis bort is fogunk tudni szolgáltatni a közeli kocsmába.

A fiam fel akar menni Pestre, úgy hírli forradalom lesz. Megviseli ezt a népet ez az elnyomás, fel kell szabadítanunk magunkat. Vele fogok tartani és visszaszerezzük a hazánkat a hitvány elnyomóktól!

Pest,1848

Bécsben már forradalom van, sőt Párizsban is. Pozsonyban még mindig tart az országgyűlés.

Kossuth az előbb jelentette be Metternich úr bukását. Összeismerkedtem pár fiatal egyetemista gyerekkel és nagyon rendesek azok. Azt mondják, ők holnap kiszabadítják a Táncsicsot a börtönből, velük tartunk.

1 nappal később (1848.március 15.)

Reggel gyülekeztünk a Pilvax kávéházban utána elmentünk az egyetemekre a fiatalokhoz, az a Petőfi gyerek igen szép verset írt. ,,Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk” A fiatalok ki is nevettek, hogy öreg emberként én is itt menetelek velük, de hát no bennem is lakozik még a fiatalság szelleme. Kinyomtatták a Jókaiék a Landereréknél a 12 pontot, amiben leírták az akaratunkat. Táncsics urat kiszabadítottuk a börtönből. Elég rendesen elfáradtam, mozgalmas volt ez a nap.

Balogh Jánost 1848 nyarán a Habsburg csapatok a forradalom leverése közben meglőtték és életét vesztette. Hősiesen harcolt élete végéig Magyarországért. Fia el tudott menekülni. Az ütközött után holttestét hazaszállította és a helyei temetőben végső nyugalomra helyezte bátor apját.

Oldal: Balog János
LEHET MÁS A TÖRTÉNELEM - © 2008 - 2024 - zrinyicountry.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat