Nevem Mátéffy György és 1785. október 6-án láttam meg a napvilágot Heves megyében. A nemesi származású családomban én voltam az elsőszülött fiú, így taníttatásom mellett figyelembe vették, hogy jövőmet minden bizonnyal a családi birtok fogja megalapozni. Sokat tanultam el apámtól a földműveléssel és az állattartással kapcsolatban is. 1811-ben, édesapám halála utána én vettem át a családi földeket, mely összesen százholdnyi területet jelent. Egy évvel később, 1812-ben feleségül vettem Tóth Ágnest, akitől azóta már négy leánygyermekem született (az első leány Ágnes 1812-ben, majd Éva 1814-ben, később Mária 1815-ben, és végül a legfiatalabb Kata 1818-ban). Magyar középnemesként a társadalmi és politikai életben is részt veszek, mint a magyar országgyűlés alsóházának állandó tagja.

 

Nemrég egy gróf, nevezetesen Széchenyi István látogatott el alsóházi ülésünkre. Nagyon különös beszédet mondott… Kifejtette nekünk álláspontját azzal kapcsolatban, hogy milyen nagy szüksége volna országunknak egy intézményre, mely a tudomány fejlődését segíti. Azt is hozzátette, hogy ő hajlandó egy egész éves jövedelmét felajánlani ez ügy érdekében, hogy létrejöhessen a „Magyar Tudományos Akadémia”. Ennek mi persze szívből örültünk, hiszen mi is látjuk egy ilyen intézmény hasznát, csak hát hiába a sok jó szó, ha kevés a tett. Mi pedig ugye nem rendelkezvén ekkora vagyonnal, mint a grófúr, csak elismerésünket tudtuk kifejezni…

A minap jutott el hozzánk is a hír, hogy a fent említett grófúr sikeresen szerepelt a felsőház előtt is. Széchenyi István nagylelkű felajánlása oly nagy hatást gyakorolt a többi arisztokratára, hogy követvén példáját egészen szép összegeset sikerült összegyűjteniük. A Magyar Tudományos Akadémia tervét tehát elfogadtuk, így kezdődhetnek az előkészületek, hogy meg is valósulhasson.

1825. november 9.

 

Úgy tűnik, hogy ez a Széchenyi elég nagyban gondolkodik. A parasztmozgalmak egyre gyakoribbak lettek, így nemrégiben kiadatta három művét: a Hitel, a Világ és a Stádium címmel, melyek elég nagy port kavartak szerte az országban. Talán a Stádium című a leginkább. Több pontba szedve mutatja be, mit tervez az ország megreformálásával kapcsolatban. Többek között eltörölné az ősiség törvényét, felszabadítaná a jobbágyokat, hivatalosítaná a magyar nyelvet és modernizálná az egész országot. Elképzelésem sincs mégis hogyan gondolta ezt. Mert ha el is fogadnánk ezeket az elképesztő javaslatokat, a jobbágykérdéssel kapcsolatban egészen biztosan nem jutnánk egyhamar dűlőre. Van- e egyáltalán olyan valamire való birtokos, aki szabadon elengedné jobbágyait, még ha azok meg is fizetnék ezt nekünk? Ugyan mihez kezdenének a nagy szabadsággal és mi mihez kezdenénk jobbágyok nélkül egyedül a földeken?

1833.

 

Az 1832-ben megkezdett országgyűlést berekesztették, ezzel tudatva minket, hogy a Habsburgoknak nem igazán van ínyűkre országunk ily mértékű megreformálása. Ez igazán sajnálatos, mivel több évnyi huzavona után végre a döntés közelébe jutottunk a jobbágykérdéssel kapcsolatban. Lassan mindenkinek észre kell vennie, hogy már nem csak egy kis változásról beszélünk, hanem egy egész ország érdekeit átfogó reformok sorozatáról, melyek hosszútávon a magyar nép javát szolgálják.

Talán ez a túl nagy felbuzdulás késztette arra uralkodónkat, hogy ily hirtelen feloszlassa ülésünket, sőt mi több, újdonsült felsőházi képviselőinket börtönbe vetesse, mint például Kossuth Lajost is.

1836. június

 

V. Ferdinánd ismét összehívta az országgyűlést. Legfontosabb megszavazandó törvény jelenleg a „Szabad vállalat alapítás törvénye”, mely segítségével teret kapnak mindazok, akik valamilyen vállalkozást szeretnének indítani. Csakhogy ilyen anyagi háttér mellett ki tudna finanszírozni egy új vállalkozást? Az országnak sajnos még mindig kevés a szabadon forgatható pénze, mivel minden pénz birtokainkban van. Természetesen már legtöbbünknek világossá is vált, miért tartotta Széchenyi István olyan fontosan az Ősiség törvényének eltörlését.

Idő közben pedig megszavaztuk az önkéntes örökváltságot is. Én személy szerint semmilyen hatását nem érzem, mivel szerencsére (vagy szerencsétlenségemre?) még az összes jobbágyom hozzám tartozik nem lévén pénzük, hogy kiválthassák magukat.

Megtörtént a Lánchíd első kövének lerakásánál, melyet Széchenyi ötlete alapján terveztek. A terv azon alapult, hogy célszerű volna, ha Pestet és Budát egy híddal kötnénk össze, segítve ezzel a gyorsabb közlekedést. Sajnos nem a közeljövőben lesz kész maga a híd sem és én sem valószínű, hogy egyhamar Pestre tudnék utazni itthoni ügyeim végett.

A „Védő vám” törvénybeiktatását még csak említeni sem érdemes, mivel a király azonnal elvetette, amint tudomására került, mivel a javaslat sérti a Habsburg Birodalom érdekeit.

1840. február

 

A mai naptól fogva a magyar nyelvet hivatalossá tettük. Mostantól minden hivatalban kötelezően csak magyar nyelven lehet megszólalni, függetlenül attól, hogy az illető milyen származású vagy nemzetiségű.

1844. január

Oldal: Máttéfy György
LEHET MÁS A TÖRTÉNELEM - © 2008 - 2024 - zrinyicountry.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat