Becses nevem Bognár Mihály, megbecsült egyetemi tanárként dolgozom, s hiszem, hogy munkámmal hasznára válok Nemzetemnek.

 

Jómagam 1795 júniusában születtem, I. Ferenc királyunk uralkodásának éveiben, Debrecenben. Ezen év júliusában történt a véres megtorlás a Generális réten (manapság már Vérmezőként emlegetik). Erre azonban nem emlékezhetem, csak szüleim elbeszéléseiből ismerem az ott történteket.

Édesanyám Csáky Róza, középnemesi származású asszony. Jólelkű, békés, a családunk összetartó erejét jelentette. Életem tizenkettedik évében, járványbetegségeben elhunyt, a mai napig Debrecenben nyugszik. Sokáig nehezen boldogultunk nélküle. Halála után Édesapámra maradt a család összes gondja, ő nevelt engem, és három kisebb testvéremet. Édesapám, Bognár Sámuel szintén középnemesi származású, művelt ember. Tanítóként dolgozott a debreceni elemi iskolában. Fontos volt számára, hogy gyermekei közül valaki továbbvigye a foglalkozását, ezért elsőszülött gyerekként taníttatott, és ő maga is tanárom volt az elemi iskolában, melyet kitűnő eredménynel végeztem el. A tanulás soha sem jelentett számomra nehézséget, már az elemi iskola előtt megtanultam írni, olvasni, és valósággal faltam a könyveket.

Utam a Debreceni református Kollégiumba vezetett, melyet szintén kiváló eredménnyel elvégeztem, majd segédtanítói állást vállaltam. Közben édesapám halála miatt rám hárult kisebb testvéreim nevelése. Pesten tanultam tovább, s megszereztem diplomámat 1818-ban.                              

Pesten megismertem jelenlegi feleségemet, Szécsy Júliát. Pesten kicsiny lakásban élünk. Sokáig alkalmi minkákból éltük. Verseket is írtam, ám nem volt rá közönség, ezért ezzel nem tudtam pénzt keresni. Fiatalabb koromban nagy vágyam volt, hogy költő legyek. Mára már azzonban rájöttem, hogy más területen is hasznos lehetek nemzetem számára. Ennek ellenére szívesen írok verseket saját magam és családom szórakoztatására. 1822-ben tanári állást ajánlottak az egyetemen, ahol diákéveimet is töltöttem. Boldogan elvállaltam eme állást, melyet immáron második éve töltök be. Azóta megszületett 1823-ban Borbála lányunk is.

1824. március

 

 

Úgy érzem, mintha országunk szekerének kerekei már kissé előrefelé haladnának. Az emberek gondolkodása megváltozott. Egyre több haladó szellemű emberrel találkozom, kinek számára fontosak nemzeti értékeink, kultúránk. Talál a nyugati nagy országokból eljutott volna ide is a nagy forradalmak szele? Ez talány. Az okot nem tudhatom, de abban biztos vagyok, hogy nem sok idő, és változások történnek kis hazánkban.

 

1824. december

 

 

 

Az ok, mi miatt újra kézbe veszem naplóm, hatalmas! Szívem repes a boldogságtól. Örömöm tárgya nem más, minthogy I. Ferenc becses királyunk országgyűlést hívott össze Pozsonyban! Ez hát mutatja, hogy hajlandó együttműködni a magyarsággal! Belátta hát, hogy hatalma teljes csak a rendekkel való együttműködés következtében lehet? Úgy tűnik. S mi több, már törvényes írás van róla, hogy háromévente ismételni kell az országgyűléseket! Istenem, oly régóta vártunk már erre! Új reformokat ugyan nem vezettek be, de a magyar nyelv, a mi ékes szép magyar nyelvünk ügyében nagy előrelépés mutatkozott! Mindenki örömére s megdöbbenésére egy arisztokrata, gróf Széchenyi István kiállt a magyar nyelvért! Egyévi jövedelmét ajánlotta fel egy tudós társaság, Akadémia megalapítására! Rengeteg elgondolkodtató dolgot mondott. Egész Európát beutazta barátjával, aki Wesselényi Miklós nagyúr, báró. S azt mondják, hazánk helyzete nem túl rózsás Britanniához, s a nagy nyugati országokhoz képest. S ami lehangoló, hogy szerinte legjobban talán az Oszmán Birodalom helyzetéhez vagyunk hasonlíthatók…Úgy érzem, itt az ideje a változtatásoknak! Ne hagyjuk nemzetünk elveszni a történelem süllyesztőjében!

 

1825.

 

 

 

Széchenyi megkezdte gyakorlati tevékenységét. Mindenhól róla beszélnek az emberek. Pesten kaszinót alapított, így az arisztokrácia szórakozásának lehetőségei kibővültek. Ugyanezen célt szolgálja a lóverseny meghonosítása is. Elképesztő, ilyet Magyarországon nem látott még emberfia! Támogatja a közlekedés fejlődését is. Országunk és minden magyar ember köszönettel tartozik neki.

 

 

1827.

 

Széchenyi nagy népszerűségnek örvend. Könyvet írt, Hitel címmel, melyben valóban sok igazság rejtőzik. Valóban, elavultak már a régi törvényeink. Újítások kellenek, s ezt a nemesség is beláthatja. Hiszen az ő érdekeikről is szó esik. Azonban, amennyiben ellenvéleményt is megengedhetek magamnak, elmondanám, hogy itt ily lassú léptekkel haladás nem érhető el. Radikális változtatásokra van szükség!

 

 

1830.

 

 

Széchenyi újabb könyveket írt. Népszerűsége egyre nő. Az 1831-as évben jelent meg nyomtatásban a Világ majd ezévben a Stádium. Stádium…a mű címe is a változtatások lépéseit sugallja. A gróf 12 pontban ismertette a szerinte szükségesnek vélt reformokat.

Báró Wesselényi Miklós is írt, hogy barátja, a gróf hatására-e, nem tudhatom. Amint kezembe vettem a báró könyvét, éreztem, hogy ez más, mit az eddig reformtervek. Azt írta volna le amit én is gondolok és érzek? Aligha. Még a kormányzattal való szembekerülést is vállalná, Magyarország szebb jövője érdekében! Végre valaki, aki TENNI is akar a szó legvalódibb értelmében! S igaza lehet, hogy a nemességnek a parasztokat talán támogatniuk kéne, s ily módon befolyást szerezni köreikben.

1833. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Bognár Mihály
LEHET MÁS A TÖRTÉNELEM - © 2008 - 2024 - zrinyicountry.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat