CÉHLEGÉNY
Munkánk a középkori iparos céhek szabályzata. A városi közigazgatásés az egyházak ellenőrzése alatt állunk. Általunk választott legénybíró őrizte a céhlegény jelvényeit. A céhek létrejötte Magyarországon a 14.sz.-ban.
Mestereket, legényeket és iparosokat különböztetünk meg. A céh élén áll a céhmester. Szigorúan korbályozták a céhhez tartozó mesterek létszámát. Csak jóhírű mester, kereskedő kerülhetett a céh tagjainak sorába, a szakmájában járatos volt. Én is szigorú kiképzésen estem túl. A mesterré válás feltétele egy mestermunka elkészítése volt. Védjük saját üzleti érdekeinket és tökéletesíteni akartuk a munkánkat. Nekünk céhlegényeknek kötelező volt, hogy más országokban gyakorlatot szerezzük. Megszabták, hogy mely vidéknek dolgozzunk és az árat és a minőséget is. Eddig úgy néz ki, hogy van a Rozi és én megkértem a kezét. Még nem mondott igent, de ha megtenné, céhmester is lehetnék. Most sajnos vándorlásra kényszerítettek. 7 nap múlva indulok. Szállást is fogok kapni. Aztán ha hazatérek, megint elmegyek a Rozihoz a válaszáért. Mire hazaértem hatalmas veszekedést hallottam. Ugyanis Pista és a mester a pénzen veszekedtek.
Nem hinném, hogy jó vége lesz. Főleg így, hogy most az a Széchenyi is fel akarja oszlatni a céhet. Mert ő valami ipart akar létrehozni. Miért nem vagyunk elég neki? Ipar? Ahol az emberek "ROBOTOLHATNAK" és semmi haszon? No, majd meglátjuk mit hoz majd a "REFORMKOR".